FILM/ZENE: Kutya éji dala

A Kutya éji dala a nyolcvanas évek egyik legizgalmasabb rendezőjének, az 1985-ben váratlanul és máig tisztázatlan körülmények között elhunyt Bódy Gábornak ez az utolsó nagyjátékfilmje, amelyben maga alakította az egyik főszerepet, egy álpapot.

A film a mindennapi élet elmondhatatlan és megérthetetlen kozmikus összefüggéseit kutatja, hat szereplőt nyomon követve. Két idegen érkezik egy faluba: az új pap és egy csillagász-rockzenész. Jelenlétük megbolygatja a közösség életét, amelynek további kulcsszereplői a társadalom különböző prototípusai: a volt tanácselnök, a mindenre nyitott kisfiú, a robbantásokkal kísérletező katonatiszt és annak érzelmileg elhanyagolt, ösztönvezérelt felesége. A történet töredékes jelenetek, életszeletek bemutatásával rajzolódik ki a film alapgondolatához igazodva, mely szerint a hétköznapi lét úgy kapcsolódik a világmindenség kozmikus rendjéhez, ahogy a kutyák éjjelente megugatják a holdat.

A filmnyelv képi eklektikáját (amelybe videóval és Super 8-as filmkamerával rögzített jelenetek is vegyülnek) a hangsáv többneműsége teszi még nyomatékosabbá: a zenei rétegben Händel Messiása és Verdi Aidája mellett a korabeli alternatív rock is hangsúlyos szerephez jut. A film két emblematikus underground zenekar, a Bizottság és a Vágtázó Halottkémek (VHK) közreműködésével készült, s benne dokumentumértékű koncertjelenetek is láthatók. Tulajdonképpen sajátos pillanatképet kaphatunk a filmből a korabeli underground kultúráról, annak fontos alakjaival. A csillagász-rockzenész szerepét Grandpierre Attila, a VHK frontembere, a katonatiszt feleségét pedig Méhes Marietta, a Trabant együttes később Amerikába emigrált énekesnője alakítja.

A film zeneszerzője, Vidovszky László nem először dolgozott együtt Bódyval, ő volt a komponistája a Nárcisz és Psyché (1980) című filmnek és Bódy több kísérleti kisfilmjének is. 

A nyolcvanas évek elején a magyar filmet megújító új-érzékenység filmjeiről Pápai Zsolt filmtörténész ír bővebben a film.hu/filmtortenet oldalán, ebből idézünk: "Az új-érzékenység mozidarabjaiban nem véletlenül jutottak rendre szerephez a korabeli második nyilvánosság jelentős személyiségei, a hivatalos kultúrpolitika által jó esetben is csak megtűrt underground zenekarok tagjai. A Kutya éji dalában az A.E. Bizottság és a Vágtázó Halottkémek, A Pronuma bolyok történetében az URH és az Európa Kiadó, az Ex-Kódexben a Kontroll Csoport, a Jégkrémbalettben szintén a Bizottság, az Eszkimó asszony fázik című filmben pedig a Balaton és az Európa Kiadó tagjai voltak láthatóak. A prominens underground zenekarok tagjainak szerepeltetése jól jelzi a filmrendezők vonzódását a tömeg- és az alternatív kultúrához. Az underground művészet egyik jellegzetessége az új-érzékenység filmjeit is meghatározó, az egyes művészeti ágak közötti határvonalak megsértését és/vagy eltörlését célzó transzgresszív jelleg, ezért a zenészek és a rendezők szükségszerűen találtak egymásra."

A vetítés együttműködő partnere a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum.

A vetítésre az Uránia FILM/ZENE sorozatának részeként kerül sor.
A teljes program elérhető itt.

A programsorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Rendező: Bódy Gábor

forgatókönyvíró: Csaplár Vilmos, Bódy Gábor
operatőr: Johanna Heer
zene: Vidovszky László

főszereplők: Bódy Gábor, Derzsi János, Fekete András, Ferdinándy Gáspár, Méhes Marietta